Mit is tenne most a Szeretet?

“— Az élet semmilyen területén se gátoljon meg cselekedeteidben, hogy az esetleg sérti másnak az illendőségről vallott elképzeléseit.

Ha lenne autóm, és matricát ragasztanék rá, azon ez állna:

SÉRTSD AZ ILLEMET!

Legszívesebben ilyen feliratú táblát aggatnék minden hálószobába.

— Igen ám, de a társadalmat a „helyesről” és a „helytelenről” alkotott fogalmaink tartják össze. Hogyan élhetnénk együtt, ha ebben nem jön létre közmegegyezés?

— A tulajdonnak semmi köze a ti viszonylagos értékeitekhez, a helyeshez és a helytelenhez. Abban mindannyian egyet kell hogy értsetek, hogy ölni „rossz”, de vajon rossz meztelenül szaladgálni az esőben? Egyetérthettek abban, hogy rossz „elvenni” a szomszéd feleségét, de vajon rossz-e „elvenni” a saját feleségedet, vagy hagyni, hogy a feleséged különösen szeretetteljes módon „elvegyen” téged?

Az illem ritkán kötődik jogi fogalmakhoz, sokkal gyakrabban egyszerű dolgokhoz, amelyeket helyénvalónak tartotok.

A „helyénvaló” viselkedés nem mindig szolgálja a javatokat. Csak elvétve okoz valódi örömöt.

— Visszatérve a nemiségre; azt mondtad, hogy bármilyen viselkedés megengedett mindaddig, amíg hallgatólagos egyetértés áll fenn az érintettek között.

— Hát nem így van az élet minden területén?

— De néha nem tudhatjuk, hogy kit érint és miként…

— Erre oda kell figyelned. Óvatos belátással kell eljárnod. Amikor úgy érzed, nem tudsz eligazodni, hagyatkozz bátran a szeretetre.

Minden döntésben az a központi kérdés: „Mit is tenne most a szeretet?“

Önmagad és azok szeretete, akiket érint az adott ügy. Ha szereted a másikat, semmi olyat nem teszel, amiről tudod, hogy megbántaná. Ha bármilyen kérdés vagy kétely merül fel benned, várj, amíg a szeretet tisztán nem láttatja veled a helyzetet.

Függöny

Jövök hazafelé a piacról. Kapucnis kabát a fejemen, hideg van. Jön velem szemben egy ötvenévkörüli fazon, valamit magyaráz messziről (hibbant, vagy részeg lehet, de valszeg kérni akar pénzt) de azért megállok hogy halljam kiváncsiságból mit akar, ezt mondja nekem:
“Ott van egy függöny, szedd ki magadnak azt add el, tudod milyen drága?”
Öööö.. Mivan?? Magamranézek, röhögök egyet, továbbmegyünk azzal a lendülettel ki-ki a maga útjára. Na ez egy igazi elmeháborodott mondom. Na de azért ennyire csövesnek néznék ki vagy mivan, hé??.. Jó oké, szakáll, kopott farmer, kopott bakancs, kabát is inkább military sztájl, na de akkor is, ennyire hajléktalannak nézek ki? Hát ez gáz. Na de mit jelentsen ez tényleg, merthogy minden külvilágból érkező ingernek jelentenie kell valamit, komolyan kell venni, ez meggyőződésem! Nem tartom annyira gáznak az öltözékemet. Nézzük már meg mire gondolt az öreg? Kell hogy legyen értelme! Hogy van ott valami kukába kidobott függöny és jóindulatúan tudtomra akarta adni hogy pénzt tudok belőle csinálni? Ugyanmár.. De hol? Most már kiváncsi vagyok. Megyek tovább 1-200 métert semmi, se kuka, se függöny sehol a környéken. “Ott a függöny, szedd ki magadnak azt’ add el” – csengenek a fülembe a szavai.. Mi értelme ennek az egésznek, ez elmebetegség.. Hát ilyet..
Hmm nézzük csak, függöny, függöny.. Van otthon egy félig felesleges függöny, de azt a volt barátnőmtől kaptam, csak még nem raktam fel csak az egyik felét, az nem lehet, de hoppá!.. Anyám vett egy éve egy fehéres, vajszínű függönyt nekem, csak valahogy nem passzolt sehova, aztán nekiadta szóban az akkori barátnőmnek, aki már lassan egy éve nem a barátnőm és szerintem azt talán nem is vitte el, elfelejtette, szerintem tuti! (ja, amúgy meg épp max huszonnégyórája agyalhattam azon, hogy a nemrég eladott felesleges pókeres relikviáim után újra pénzt kellene csinálnom ehónapban is valami itthoni cuccból ami nem kell már..) Ez lenne az akkor?? Ez egy ilyen komoly jel lenne?.. Ááá, ez őrület, ha így van! Ilyen van??.. Ledöbbenve, hitetlenkedve teszem meg gyorsléptekben a maradék 1-200 métert a házamig, felkaptatok a lépcsőn, be a lakásba, kinyitom a szekrényt, ahol sejtem az esetleges hollétét annak a bizonyos függönynek ha még megvan, betúrok vakon az egymásrarakosgatott ruhahalmok alá.. és akkor legalul valami selymeshez ér a kezem.. :o Szóval van egy eladó függönyöm.

Mindig az első gondolat a jó

“Mindig az első gondolat a jó, eszerint kell cselekedni, és nem szabad a jónál is jobbat keresni.”
Vicces, hogy mennyire nem alkalmaztam gyakorlatban ezt a népi bölcsességet vagy mi ez. Hogy pókerezhettem például évekig eme tudás alkalmazása nélkül? :) Ok, hogy ez nem más mint az intuíció, meg próbáltam is figyelni rá időnként, de hogy ilyen egyszerű lenne? Kiüríteni az agyat amennyire csak lehet, majd lesben állni, fürkészni, vajon mi lesz a felmerülő első gondolat.. És gondolkodás nélkül amellett dönteni. Nem agyalni, vágyakat, elvárásokat belevetítgetni, hanem bízni az első gondolatban. Bizalom..
Nagyon nagy marhaságok amúgy sem szoktak jönni, néha persze kellemetlen és fájó, de ha egyszer az lesz a jó döntés valószínűleg? Simán, gördülékenyen szinte gondolkodás nélkül lehet így döntögetni helyzetekben. Nincs belső vívódás, mintha csak felfeküdne az ember egy folyó vizére és engedné hogy sodorja az ár arra, amerre mennie kell. Az elmúlt napjaim ennek jegyében telnek, eddig pozitív eredménnyel.
És találtam egy kapcsolódó cikket, asszem beszerzem Tepperwein Szuperintuíció című könyvét, felírom most ide, hogy el ne felejtsem.